9.rész

Sziasztook!Sajnálom hogy most hoztam részt de tegnap nem voltam itthon...mivel nekem már tavaszi szünet van...ezért érvénybe lép az,hogy hetente 2 részt hozok...(a részleteket megtaláljátok itt)...ezt a részt ha úgy nézzük hogy tegnap hoztam..akkor a héten lesz még 2 rész :D...nagyon örülök mert több komi lett a 8.részre mint általában szokott...tetszett az a szám ;)...örülnék ha megint lenne minimum annyi..de azért nem vezetem be azt a határt ;)..nem is dumálok többet..jó olvasást ;)           


                         A szívem apró darabokra tört



                                          
Emily szemszöge:
Nem ez volt az első alkalom,de ez valahogy más volt.Sokkal gyengédebb,sokkal érzelmesebb volt.A csókot egy puszival a számon fejezte be.A szemeim még mindig csukva voltak.Nem akartam hogy felébredjek ebből a csodálatos álomból,de rájöttem,ha akartam sem tudtam volna,hisz nem az volt.Tényleg megtörtént.Csak néztük egymást.Magamból kiindulva,egyikünk sem tudott szóhoz jutni.Vègül megtörte a csendet:
-Azt tudtam hogy csodás lesz ez a mai nap,de hogy ennyire,azt nem.-villantotta felém cuki mosolyát.Èn még mindig a fellegekben jártam,ezért csak egy egyszerű mondatot nyögtem ki:"Én sem."
Pár perc múlva beszélgetni kezdtünk,mint ha mi se történt volna.Csak jöttek a száján mondatok,és néha bólintottam egyet,vagy adtam egy rövid választ.Lélekben máshol jártam.Arra próbáltam rájönni,hogy most mi is van köztünk.Teljesen másról beszélt.Már kezdtem azt hinni hogy csak ki akar használni,amikor témát váltott.
-Én tényleg szeretlek,ès remélem hogy te is őszintén mondtad hogy szeretsz.Szeretnèm ha a barátnőm lennél.-fogta kezei közé az enyéimet.
-Nem gondolod hogy ez túl gyors?-néztem rá kérdően.
-Szóval te nem akarsz tőlem semmi.-engedte el a kezeimet.
-Én nem mondtam ilyet,csak azt,hogy ez túl gyors.-néztem a szemeibe.
-Most már ideje lenne menni.-tápászkodott fel,majd én is felálltam,és néztem ahogy feldúltan pakolja össze a cuccokat.
-Most nem kéne mérgesnek lenned azért mert egyenlőre nem akarok a baràtnőd lenni.-mondtam,és ő kezdett egyre dühösebb lenni.-Egy szóval nem mondtam hogy nem szeretlek.-siettem utána,ugyan is elindult a kijárat felé.-Nincs értelme úgy sétálnunk hogy hozzám sem szólsz.Haza megyek egyedül.-jelentettem ki,és felszálltam az egyik közeledő buszra.
Harry szemszöge:
Beléptem a hàzba,és amilyen hangosan csak tudtam,becsaptam az ajtót.Lehajítottam a földre a Converse-met,és felsiettem a szobámba.Pár perccel később kopogtak az ajtómon,majd egy szőke tincs kandikált ki mögüle.
-Bejöhetek?-kérdezte nyugodt hangon.
-Már bent vagy Niall!-mondtam.
-Igazad van.-kuncogott,és elindult hogy leüljön az àgyam sarkára.
-De az nem azt jelenti hogy bent is maradhatsz!-támadtam le mielőtt helyet foglalt volna.
-Ja bocs.-fordított hátat,és a kijárat felé vette az irányt.
-Ki vele!Mit akarsz?-biccentettem az ágyam felé a fejemet,hogy üljön le.
-Csak megakartam kérdezni hogy mi a baj,de ha zavarok kimegyek.-állt meg az ajtóban.
-Emily nem akar velem járni.-bámultam magam elé,mire ő hangos nevetésben tört ki.
-Komolyan ez a bajod?Ilyen hamar feladod?Hisz te vagy Harry Styles!-nevetett tovább.
-De eddig minden lány elsőre igent mondott.-mondtam.
-Ennek most csak is örülnöd kéne.Szerintem túl hamar kérdezted meg.A másik meg az,hogy azzal hogy visszautasított,bebizonyította,hogy nem a hírneved miatt szeret.-mondta.
-Igazad van.Kösz haver.-megborzoltam a haját,majd elindultam a lépcső felé.
-Khm...Khm...-húzott vissza.
-Majd valahogy meghálálom,de most el kell mennem Emily-hez.-mondtam.
-De én most vagyok éhes.-hisztizett.
-Egy óra múlva is éhes leszel.-szedtem le a kezét a pólómról.
-De én most kérek tripla húsos szendvicset salátával,sajttal,egy kis borssal,és majonézzel felül,alul.-makacskodott.
-Niaal!-förmedtem rá.-Csináld meg magadnak!-siettem le a lépcsőn,de ő elfutott mellettem,és beállt az ajtó elé.
-Nyertél gonosz manó.-néztem rá szúrós szemmel,majd kipakoltam a hűtőből,amik kelleni fognak.
-Ahelyett hogy úgy nézed amit csinálok mint akinek mindjárt kiesik a szeme,inkább küldj egy SMS-t a telómról Emily-nek,hogy egy óra múlva találkozzunk a parkban.-mondtam a szőkeségnek,ő pedig kivette a telómat a zsebemből.Mire elküldte az üzenetet,addigra én végeztem is a szendviccsel.
-Jó étvágyat!-löktem elé a tányért.
-Nem akarlak megbántani,de jobban odafigyelhettél volna a külalakra.-nézte jobbról-balról a művemet.
-Ne kritizáld hanem egyél.-kiabáltam le neki az emeletről.
-Írt Emily!-üvöltött teli szájjal Niall,és azonnal a telefonomhoz futottam.

"Sokat gondolkoztam rajta hogy el menjek-e...azt hiszem hogy nem fogok belehalni...akkor 3-kor a parkban."

-Eljön.-sóhajtottam fel.
-Tartozol nekem egy szendviccsel.-nézett rám.
-Meg is etted?Amúgy miért is?-kérdeztem.
-Igen.Mert írtam Emily-nek.-mosolygott büszkén.
-Mennem kell.Ezt megszívtad.-mondtam és kiléptem az utcára.
-De csak fél óra múlva lesz a találkátok.-ordított utánam.
-Tudom,de így nem kel neked szendvicset csinálnom.-üvöltöttem vissza.
Niall szemszöge:
-És még én vagyok a gonosz manó.-gondoltam magamban.
Emily szemszöge:
Egy picit hamarabb indultam hogy pár percet egyedül tudjak sétálni a parkban.Körülbelül öt perc alatt odaértem.Pontosabban 14:45-re.Belekezdtem szokásos körömbe.Sétálásom vége felé jártam,amikor megláttam egy szerelmes párt csókolózni.Nem tudom miért de közelebb mentem.A szívem kihagyott egy -de lehet hogy több- ütemet,amikor megláttam a fiú sapkái alatt lévő göndör fürtöket,ès a szája szélétől nem messze húzódó gödröcskéket.Rémülten jöttem rá,hogy ez Harry.A könnyek folyni kezdtek az arcomon.Leültem az egyik fa tövébe,ès arcomat a térdemen karba tett kezemre helyezve sírni kezdtem.Hogy tehette ezt velem?Idehív,és aztán más lánnyal csókolózik.Nem règ még azt akarta hogy a barátnője legyek.Igazam volt,csak kihasznál.
Harry szemszöge:
A parkba érve rengeteg lány rohamozott meg.Mindegyikkel csináltam képet,és adtam nekik autogramot.A sor végen egy visszahúzódó,szerény lány àllt.Elém lépett,és azt mondta hogy ő a szájára kér egy autogramot,vagyis egy csókot.Lebeszéltem róla,majd mellém állt hogy képet csináljon.
-Ha gondolod az arcodra adhatok egy puszit.-ajánlottam fel amikor végeztünk a képpel.Odahajoltam hozzá,és ő kihasználva az alkalmat,lesmárolt.Elhúztam magam,a lány pedig rám mosolygott majd elment.Hogy lehettem ekkora idióta?Tudnom kellett volna hogy ez lesz.Ha ezt Emily megtudja,többé szóba sem áll velem.Az egyik fa mögött megláttam egy lányt,aki sírt.Valami azt súgta hogy ne menjek oda hozzá,ne keressem tovább a bajt.Ezért nem is tettem.Leültem a padra majd várni kezdtem.Teltek a percek,és Emily sehol.Hátra fordultam,és láttam hogy a lány még mindig ott ül.Egy ideig néztem,majd megmozdult.Vagyis felállt.Elfutott,és pár másodpercre a szemembe nézett.A tekintete,az arca,olyan ismerős volt.Csak egy kis idő után jöttem rá,hogy az a lány Emily volt.Utána mentem,hátha valamivel könnyíteni tudok a helyzeten.Utolértem,és könnyes tekintete szembe került az enyémmel.
-Miért tetted?-kérdezte haraggal,és egyben csalódottsággal megtelt hangon.
-Én nem akartam.Én csak egy puszit akartam neki adni.Sajnálom.-sütöttem le a tekintetem.
-És ezt miért higgyem el?Menj el!Nem akarlak látni.-fordított hátat,és a szívem az utolsó mondat hallatán,apró darabokra tört.

Remélem mindenkinek tetszett :D..3 komi után új rész..iratkozzatok fel rendszeres olvasónak!!