12.rész

Sziasztok!!Sajnálom hogy a múlt hétvégén végül nem hoztam részt,és ez is /szerintem/ ismét egy picit rövid lett ://...köszönöm a 9 rendszeres olvasót,és az egyre nagyobb számú komikat :D <3
Jó olvasást! ;)
                                           
                       "És ha akarom?...."

Emily szemszöge:
-Ne akarj megcsókolni!-raktam a jobb kezemet Nate mellkasára,amikor arcomhoz közel hajolva lehunyta a szemét.
-Most mi a bajod?-kérdezte.
-Ez a bajom.-toltam közel az arcához a képet,amit tegnap küldött Harry.
-Ezt honnan szerezted?-kapta ki a telefont a kezemből.-Az a barom fotózott le minket ugye?-kérdezte dühösen.
-Nem mindegy?Az a lényeg hogy csókolóztál azzal a lánnyal!-kiabáltam.
-Ő volt?-emelte feljebb a hangjàt,és kezdett erőszakos lenni.Csendben néztem a szemeibe,majd két kezét a vállamra rakta,és neki lökött a falnak.Szemeimet összeszorítottam ahogy a hátam ütközött a házunk falával,és amikor kinyitottam egy könnycsepp gördült ki belőle az ijedtségtől.
-Utoljára kérdezem.Ő volt?-szorította meg a vállamat.
-Ne csináld,ez fáj!-kezdtem el ficánkolni a kezei között,amennyire csak tudtam.Újra összeszorítottam a szememet amikor tenyere az arcom felé közeledett.Végül nem érintett meg.Éreztem hogy a vállam szabad,magam elé tekintettem,és egy srácot láttam aki Nate fehér pólóját rángatja.Amikor kitisztítottam a szememet a könnyektől,rögtön felismertem az én göndör hajú hősömet.Lökött egyet Nate-n,mire ő könnyen zuhant a földre.
-Ne hogy azt hidd hogy utoljára láttuk egymást Emily!A kis loboncos barátod is meg fogja bánni hogy beleszólt a kapcsolatunkba!-állt fel,és elindult a járdán,miközben a nadrágját porolta.
-Minden rendben?-sétált oda hozzám,és kisepert egy kóbor tincset a szemből.Egy ideig bámultam a cipőm orrát,majd gondolkodás nélkül szorosan magamhoz húztam.Mélyen magamba szívtam az illatát,és ő pedig nyugtatóan simogatta a hátamat.-Nincs semmi baj.-mondta halk,lágy hangon.Ott álltunk egy ideig a bejárati ajtónk előtt egymáshoz simulva,majd elhúztam magam tőle.
-Köszönöm.-mondtam.Rettentően hálás voltam hogy akkor a karjaiban lehettem,mégis csak ezt a rövid szót tudtam kinyögni.
-Miért nyitottál ajtót ennek az idiótának?-kérdezte,és kezeimet az övébe vette.
-Az ajtó előtt futottunk össze.Épp boltba indultam.-válaszoltam.
-Értem.-simította meg hüvelyk ujjával a kézfejemet.-Megyek is.Csak épp erre jártam.Úgy is azt akarod hogy elfelejtselek.-mondta,és kezeimet elengedve hátat fordított nekem.
-Ne!Maradj!-fogtam meg a karját,mire ő visszanézett rám.-Nézd Harry.Amikor megláttalak azzal a lánnyal a parkban,egy világ omlott össze bennem.Aztán megismertem Nate-t,és egyre több időt töltöttem vele.Akkor úgy éreztem hogy már nem szeretlek.-mondtam,és a mondatom végénél nagyot nyelt,és megértően bòlintott.-Tegnap amikor megláttalak az ajtóban,elbizonytalanodtam az érzéseimbe,és rájöttem hogy a szívem mélyén még mindig érzek irántad valamit.-mondtam,és tekintetemet a földre szegeztem.Mutató ujját az állam alá helyezte,majd gyengéden felemelte azt.Csillogó tekintete szembe került az enyémmel és közeledni kezdett az ajkaim felé.Forró ajkai hozzáértek az enyéimhez,közben pedig jobb kezével beletúrt a hajamba.A nyaka köré fontam a karom,majd amikor szétváltunk átrakta a kezét a derekamra,és homlokunkat egymásnak támasztva mosolyogtunk egymásra.Ahogy a zöld szeme az enyémre ragyogott,teljesen elvarázsolt,és legszívesebben megállítottam volna az időt,hogy örökre egymás karjaiban lehessünk.
-Elkísérhetlek?-lebegtette meg a szemeim előtt a bevásárló listát,amit a földről vett fel.
-Felőlem.-mosolyogtam,majd egymás mellett haladva elindultunk az egyik közeli boltba.-Én is szeretlek,tudtommal te is szeretsz,az előbb pedig csókolóztunk.Mi van kettőnkkel?-kérdeztem.
-Ha nem akarod akkor nem erőltetem ezt a járás dolgot.Nem szeretném hogy ez újra a kapcsolatunk rovására menjen.-mondta.
-És ha akarom?-mosolyogtam rá.Egy ideig csöndbe maradt.Egy kicsit sok időbe telt mire leesett neki amit mondtam.
-Eeez...azt jelenti amire gondolok?-kérdezte bizonytalanul,mire én az ajkamba haraptam,és bólintottam egyet.Örömében felkapott,és hosszan megpörgetett a levegőben,amit én hangos nevetéssel kísértem végig.Csak azért döntöttem úgy hogy a barát nője legyek,mert a nélküle töltött idők unalmasak,és többek között boldogtalanok.Amikor pedig vele vagyok minden perc szórakoztató,és melegséggel tölt el.Rájöttem hogy ez a szerelem.Amikor a srác,aki melletted van mindig megdobogtatja a szíved,és mindig mosolyt csal az arcodra.Egy olyan pozitív érzést sugároz feléd,amit nem minden fiú tud elérni.Összekulcsoltuk az ujjainkat,és úgy folytattuk utunkat a bolt felé.
                                                                    ***
-Szerinted Nate komolyan gondolta hogy még fogjuk látni egymást,vagy örökre kilépett az életemből?-kérdeztem amint kiléptünk a boltból.
-Ajánlom annak a kis hülye gyereknek hogy ne menjen a közeledbe.-mondta,és egy kis düh keveredett a hangjába,mire én felnevettem.
-Mi van?-kérdezte.
-Olyan cuki vagy amikor mérges vagy.-kuncogtam,és egy puszit adtam a szájára.-És szerinted fenyegetésnek kéne venni amit rólad mondott?-tettem fel egy újabb kérdést.
-Bántani biztos nem fog.Láttad hogy elbántam vele?Annyi ereje van mint egy légynek.-mondta,amin mind a ketten hangosan felnevettünk.-Nagyon örülök hogy minden rendbe jött köztünk.-mondta amikor befordultunk az utcánkba.
-Hát még én.-mosolyogtam.-Majd még beszélünk.-mondtam,és a házunk előtt szembefordultunk egymással,és a két karomat a vállára raktam.
-Minden képen.-hagyott egy csókot a számon,majd egymásra villantottuk a mosolyunkat és beléptem a házba.Lerúgtam magamról a cipőmet,és alsó ajkamba harapva zuhantam a kanapéra.Életembe nem voltam még olyan boldog mint az előző pár órába.Mosolyogva ugrándoztam a szobám felé,ahonnan kihoztam a fülesemet amit a nappaliba visszaülve raktam a fejemre.Bekapcsoltam az egyik kedvenc számomat,majd lehunytam a szememet és a dallamokat dúdolva engedtem el magam.

Harry szemszöge:
Boldogan fordítottam el a zárban a kulcsot.Amint beléptem kinyitottam a hűtőt,és kivettem belőle egy doboz narancs levet.Kiöntöttem egy pohárba,majd a konyha pultnak dőlve mosolyra húztam a számat,és belekortyoltam a hűsítő löttybe.A füleimet hegyezni kezdtem,ugyanis az emelet felől zajt hallottam.Lassan leemeltem a szám elöl a poharat,és a pultra raktam.Kerestem valamit,amivel majd jól meg tudom lepni a fenti zaj okozóját.Hosszas keresgélés után egy golfütőt tartottam alkalmasnak a feladatra.Csöndben lopakodni kezdtem a lépcsőn.Amikor felértem minden ajtóhoz közel tettem a fülem hogy halljam hol tartózkodik a kis látogatónk.A fürdővel szembe lévő szobából,azaz az én szobámból jöttek a hangok.Felemeltem az ütőt,erősen megmarkoltam,majd berúgtam az ajtót.Meglepően pillantottam hancúrozó vendégeimre.
-Louis!?-förmedtem rá.
-Harry!-üvöltött rám.
-Mi a fészkes fenét keresel az ágyamba Eleanorral?-engedtem le a levegőből a kezemben lévő ütőt,mire ő pucér testükre húzta a takarót.
-Véletlen a te szobádba tévedtünk.-szólt közbe Eleanor,mire hangosan felkuncogtak Louisszal.
-Akkor most véletlen menjetek ki innen.-álltam arrébb az ajtóból,mire Lou kipattant az ágyból,és nem épp a legszebb testrésze került a szemeim elé.-Khm...Khm...valamivel takard el a golyóidat!-mondtam,és a kezébe dobtam egy párnát.
-Kössz haver,ja és bocs.-kacsintott rám majd elillant mellettem.Eleanor magára csavarta a takaróm,majd a barátja után sietett,hogy befejezzék amit félbe szakítottak miattam.Így utólag visszagondolva erre az egészre,elég vicces volt.Mondjuk nem tudom hogy nekem,vagy nekik volt a kellemetlenebb.De egy biztos,Louisra vár egy ágynemű mosás.

Remélem mindenkinek tetszett :D...3 komi után lesz új rész..iratkozzatok fel rendszeres olvasónak!! ;)