11.rész

Sziasztok!..Nagyon nagyon sajnálom hogy ilyen későn hoztam részt...és nem is lett olyan hosszú.:(..nagyon nem tudtam eldönteni hogy mit írjak ebbe a részbe..ez is a késés oka:/..nagyjából meg van fejbe hogy mi lesz a 12.részben,ezért próbálom megírni hétvégére.Szomorú vagyok hogy nem kaptam hosszú komikat,de a 7 rendszeres olvasó(itt tudtok feliratkozni) nagy mosolyt csal az arcomra :))...ja és remélem mindenkinek tetszik az új kinézet :D
Jó olvasást!
                       
                            "Felejts el!"


Emily szemszöge:
-Szereted őt?-kérdezte most már kétségbe esetten,és én csak felváltva néztem hol a jobb szemébe,hol a balba.Kérdése többször is megismétlődött a fejemben,mert még magam sem tudtam hogy mi a válasz.
-Minden rendben?-nyitott be a szobába Nate.
-Persze.Csak megmutatta Harry a....a....kilátást az ablakából.-füllentettem.
-Azt hittem lehúztad magad a WC-n.-nevetett.
-Mindjárt megyek.-mondtam,mire Nate bólintott egyet,és maga után becsukva az ajtót,kiment.
-Nos,ott tartottunk hogy....
-Hogy lemegyek ebédelni.-fejeztem be a mondatát,és lesétáltam a többiekhez.
-Na végre.Már azt beszéltük hogy hogyan fogunk kihúzni a WC-ből.-nevetett fel Liam.
-Megoldottam.-nevettem én is.
-Nem akarok lemaradni semmiről.-trappolt le a lépcsőn Harry.
-Visszajött az étvágyad?-kérdeztem bunkón.
-Most miért vagy ilyen?Fent olyan jól elvoltunk.-mondta,és az utolsó mondatot a nyakamhoz közel hajolva lehelte a fülembe,mire én megforgattam a szemem.
-Arra gondoltam hogy elmehetnénk este bulizni.Így heten.-dobta fel az ötletet Nate.
-NEM.-vágtuk rá határozottan Harry-vel.
-Tarthatnánk házi bulit is.Meghívjuk a lányokat,és még pár havert,aztán PARTY TIME.-emelte ki az utolsó két szót Liam.
-Èn nem tudok jönni.-mondtam.
-De kár.-húzta a száját Nate.
-Jut eszembe.Nekem haza kell rohannom.-álltam fel gyors,majd máris magamra húztam a kabátomat.
-Haza kísérlek.-pattant fel Nate is.
-Sziasztok!-léptem ki,majd még a fiúk megbeszélték az estét,aztán Nate utánam jött.
-Milyen programod lett hirtelen?-kíváncsiskodott.
-Már elkezdődött a kedvenc sorozatom.-mondtam zavartan,mire ő felnevetett.
-És este is azt fogod nézni?-kérdezte még mindig nevetve.
-Képzeld.-mondtam.
-Miért voltál ilyen egész végig?-érdeklődött.
-Milyen voltam?-kérdeztem vissza.
-Nem tudom.Feszült.-mondta.-Mit csináltatok Harry-vel a szobájába?Nem hinném hogy öt percen keresztül bámultatok ki az ablakon.-hitetlenkedett.
-Ez valami kikérdező show?-álltam meg,és szembe fordulva vele,a tekintetemet az övére helyeztem.
-Csak érdekel.-vont vállat.
-Hamar meg fogsz öregedni.-forgattam el a kulcsot a zárban.
-De te úgy is szeretni fogsz ugye?Ráncosan,és ősz hajszálakkal.-mosolygott,majd egy hosszan tartó puszit nyomott a számra.
-Azt ki kell érdemelned.-kacsintottam rá,majd beléptem a házba.

Harry szemszöge:
Olyan egy órája elkezdődött  a buli.Lent dübörög a zene,de engem se ez,sem a barátaim hívogató szava nem vonz a földszintre.Se hangulatom,se kedvem nincs arra hogy lent nevetgéljek,iszogassak,és a szerelmem pasija képét bámuljam.Egyedül a gyomrom korgása az,ami miatt képes vagyok lemenni. Leindultam a konyhába,és gyártottam magamnak egy szendvicset.Tálcára raktam,ès felmentem a szobámba,mint ha senki se lenne körülöttem.Épp a számhoz emeltem a vacsorámat,amikor eszembe jutott hogy lent hagytam az üdítőmet.Leindultam a lépcsőn,és már az utolsó lépcsőfokokon jártam,amikor egy csókolózó párt láttam meg a fal mellett.Közelebb mentem,és a lépcső fordulóból néztem hogy kik azok.Nehéz volt elhinnem hogy Nate,és egy szőke lány állt a falnál.Egy fotó,és az öreg Nate barátunkat máris ki tudom ütni a ringből.Azt hiszem.Az üdítőmről megfeledkezve,boldogan rohantam vissza a szobámba.Mosolyogva pötyögtem Emily-nek az üzenetet,de mielőtt a 'Küldés' gombra kattintottam volna,hosszan elgondolkoztam hogy helyesen cselekszem-e.Tényleg jó ötlet tudtára adni hogy mit csinál  a háta mögött a barátja,hogy aztán újra csalódjon?Azzal a tudattal hogy Emily újra szingli lesz,elküldtem a képet,ezzel a szöveggel:

                                             "A barátod jobban mulat mint gondolnád! ;)  .xx"
                                                              

Ledobtam az iPhone-omat az ágyamra,majd neki láttam elpusztítani a szendvicsemet.Először nem gondoltam arra amit tettem,de egy kis idő elteltével eszembe jutott hogy mi van ha nem hisz nekem?Mi van ha azt hiszi hogy csak tönkre akarom tenni a kapcsolatát?És ha ezek után jobban fog utálni?Így utólag már nem tartom jó ötletnek hogy elküldtem neki a képet.Már biztos látta.El tudom képzelni,ahogy valahol könnyekben ázva gubbaszt a szobájában,és szomorú,de ugyan akkor mérges is.Azon gondolkoztam hogy segítsek neki,vagy hagyjam hogy egyedül tegye túl magát a történteken?Hosszas gondolkozás után az első opciót választottam,ezért küldtem neki egy SMS-t,reménykedve abban,hogy ezúttal helyesen cselekszem:

"Szia Emily!Gondolom láttad a képet.Nagyon sajnálom.Tudom hogy most a mi kapcsolatunk sem a legfényesebb,de ha szükséged van rám,akkor csak szólj!  .xx"

Hosszasan bámultam a telefonom kijelzőjét,végül felugrott a kis fehér boríték a képernyő közepén.

"Nincs szükségem se rád,se másra.Felejts el!  .x"

A mellkasam összeszorult,a gyomrom görcsbe rándult,a szememből pedig könnyek csordultak ki ahogy elolvastam az üzenetet.Hason zuhantam az ágyamra,és arcomat párnáim közé temetve feküdtem.Volt hogy azt hittem hogy az embernek nincsenek gondjai,de az utóbbi pár hétben ez az ellenkezőjének bizonyult.Rájöttem,hogy senki élete sem tökéletes.Még nekünk,sztároknak sem.Megfordultam,szememet a plafonra szegeztem,karjaimat szétnyújtva mély levegőt vettem,majd kifújtam.Bámultam a fehér plafont,de fokozatosan egyre keskenyebb lett a látóköröm,majd elsötétült minden.Elaludtam.

Emily szemszöge:
Miután megfürödtem és fogat mostam,a TV elé vetettem magam,a kanapéra.Mihelyst kényelembe helyeztem magam,csipogni kezdett a telefonom a konyha pulton.Nagy nehezen feltápászkodtam,és elindultam a telefonomért.Amikor megláttam hogy Harry-től érkezett üzenetem,unottan nyitottam meg azt.Az üzenet kép részénél a telefonomat legszívesebben a földhöz vágtam volna,de ahelyett,az egyik kezem mellett lévő poharat ismertettem meg a talajjal.
-Minden rendben?-kukucskált ki anya az egyik szobából.
-Persze.Csak kicsúszótt a kezemből egy pohár.-töröltem le az egyik akkor lefolyt könnycseppemet.Anya azonnal hozta a seprűt,majd felseperte a szilánkdarabokat,majd a kukába dobta.
-Máskor vigyázz jobban.-mosolygott rám,amit viszonoztam,majd felmentem a szobámba.Az ajtón belépve harag levezetés képen,erőből belevágtam telefonomat a puha ágyamba,aztán kezemet a fejemhez kapva rohangáltam fel-alá a szobámba,míg el nem fáradtam és leültem az ágyamra.
-Miért csinálja velem ezt minden fiú?Miért nem lehet egy normális kapcsolatom?-kérdeztem magamban.A kezembe vettem a telefonomat,hogy újra megnézzem a képet,és alaposan végig mérjem.Akkor láttam hogy egy újabb üzenetem érkezett.Amikor a végéhez értem egyszerre szerettem volna sírni,és dühöngeni,de ehelyett mérgesen pötyögtem be a választ.Leoltottam a villanyt,bebújtam a meleg takaróm alá,és az ágyamból bámultam ki az ablakon,amin erősen világított át a Hold fénye.Egy ideig néztem ahogy a fa ágak árnyékai fel-le mozognak a szőnyegemen,majd elaludtam.
Reggel arra ébredtem,hogy eső cseppek kopognak az ablakomon.Egy pár percig forgolódtam,és több féle képen húztam vagy a párnát,vagy a takarót a fülemre,majd meguntam,és nyűgösen álltam fel az ágyamból.Belebújtam a papucsomba,majd csoszogni kezdtem a földszintre mint egy nyugdíjas.
-Jó reggelt.-köszöntem a lent kávét szürcsölgető szüleimnek.
-Jó reggelt kicsim.-állt fel anya az asztaltól,majd nekem is levett egy kávéscsészét,én pedig unottan könyököltem az asztalra.
-Rosszul aludtál?-kérdezte apa.
-Nem.-válaszoltam egy kicsit élettel telibben,hogy ne faggatózzanak tovább.
-Ma délelőtt elugrunk a nagyihoz.Te is jössz?-tolta elém a kávémat anya.
-Most inkább kihagynám.-mondtam mire bólintott.
-Terveztél mára valamilyen programot?-kérdezte apa.
-Boltba kell mennem ugye!?-mosolyogtam rá.
-Igen.Honnan tudtad?-viszonozta a mosolyomat.
-A múltkor is így volt.-nevettünk már mind a hárman.
-Hát mi megyünk is.-állt fel anya az asztaltól majd betolta a széket.-A bevásárló lista a hűtőn van.-mutatott a hűtőn virító cetlire.
-Szia!-köszöntek.
-Sziasztok!-intettem,majd beleraktam a csészéket a mosogatóba,aztán felmentem a szobámba.Magamra kaptam egy rózsaszín-szürke összeállítást,és a következő pillanatban már az előszoba felé tartottam,ahol magamra húztam a cipőm.
                                         

Amikor végeztem leakasztottam az akasztóról a kulcsomat,és kiléptem az utcára.Az eső már nem esett,de hűvös szél fújt.Bezártam az ajtót,és amikor megfordultam egy olyan embernek ütköztem,akit szívem szerint melegebb éghajlatra küldtem volna.
Remélem mindenkinek tetszett..:))...3 komi után megpróbálom felrakni hétvégén a 12.részt..:D..megírhatnátok komiba hogy kivel találkozott Emily :D
Iratkozzatok fel rendszeres olvasónak!!! ;)