2013. február 25., hétfő

5.rész

          "Van egy ötletem...."

Emily szemszöge:
Levegőért kapkodva jutottak
eszembe az àlmom részletei.Ahogy az az alak letépi ròlam a ruhámat,fogdos,és èn kezdem elveszìteni az eszméletem.Magamhoz térek,és ő pedig csak azt csinál rajtam,amit akar.Minnél jobban ellenkezem,annál mocskosabb,annál durvább dolgokat tesz velem.A csuklòm az ágyamhoz van kötve,a lábaim pedig szétfeszìtve.Üvöltök a fájdalomtòl,de nem hallja senki.Gondolataim közben csòkokat érzek a szàmon.Csak hogy ez nem az erőszakolòm durva,agresszív csòkja,hanem Harry èdes,égető lehelete az ajkaimon.Csòkja teljesen megnyugtat,és megfeledkezem mindenről.Az üres világ,ő,meg én.Mégis ellenkezem.
-Mondtam hogy nem lehet.Harry én nem akarok tőled semmit!-zavartam meg a csòkunkat.Nem értem miért,de valahogyan rám is pozitìvan hatott ez a csòk.De nem mertem bevallani.Egy ideig még magamnak sem.
-Érzem.Érzem a csòkodon hogy a te testedet is jò érzések járják át amikor az ajkaimat a tiéidhez illesztem.Ugyan ùgy mint az enyémet.
-Nekem más tetszik.-álltam ki továbbra is a règi verziòm mellet.Elkezdtem gondolkozni hogy megszűntek az érzéseim Liam iránt,vagy még mindig többet akarok tőle mint barátság.Ez a csòk tényleg elfelejtettette velem a Liam iránt érzett szerelmem?Az ùjságíròk fényképezőgép kattogtatásai tèrìtettek vissza a valòságba.
-Ez a kislány az ùjabb áldozat?-kérdezte egy nő.
-Miért lennék áldozat?Ez miről beszél?Ráadásul nem is vagyok kislány.-gondoltam magamban.
-Két hét után màris tùltette magát előző szerelmén?-kérdezgettek egymás szavába vágva az emberek,de Harry egyikre sem válaszolt.
-Harry-nek két hete barátnője volt és máris rámhajtott?-tettem fel magamnak még egy kérdést.
-Gyere!Menjünk innen!-fogta meg a kezemet és maga után hùzott.Keresztül mentünk a sok kíváncsi ember között,és egy kis idő mùlva sikerült is lerázni őket.
-Miért lennék àldozat?Neked két hete barátnőd volt?Máris rámhajtasz?Ilyen hamar tùltatted magad azon a lányon?Harry,világosìts fel!-néztem mélyen a szemeibe,kèrdéseket dobálva a fejéhez.
-Csak annyi volt hogy két hete megcsòkoltam egy lányt.Nem volt semmi komoly.Csak egy csòk.-mondta.
-Ja,és akkor az én csòkomra mit mondasz?Az enyém is csak egy egyszerű csòk volt.-mondtam felháborodottan.
-Nem,az teljesen más volt.Nekem többet jelentett.-mondta,és hüvelykujjával végig simított az arcomon.De én lelöktem azt.
-Ès mit értettek azon hogy "áldozat"?-kérdeztem.
-Ên sok lánnyal voltam már életemben.-mondta,és tekintetét lesütötte a földre.
-Ès ezt csak ìgy mondod?Hogy azt higyjem hogy tőlem se akarsz egy igazi kapcsolatot?-háborodtam fel.
-Nem akarok neked hazudni.Ùgy is kiderült volna...
-Hogy?Hogy derült volna ki?Ùgy hogy majd olvasom az ùjságban hogy "Harry Styles megcsalta azt a lányt akivel a parkban csòkolòzott"?Èrtékelem az őszinteségedet.-vágtam közbe a mondandòjába,és egy gùnyos mosolyt villantottam felè.
-Emily!Sajnálom.-mondta szomorùan.
-Értékelem az őszinteségedet.Komolyan.De akkor is.Legalább egy hònap szünetet hagyhatnàl két lány között.-mondtam.
-Sajnálom.-kért bocsánatot megint.De én ott hagytam,ès elindultam a park kijárata felé.
-Ne menj el!Kérlek.-kiabált utánam,de èn csak mentem hőzöngve előre.Vagyis mentem volna,ha nem látom meg azt a férfit az álmombòl.
-Ezt nem hiszem el.-suttogtam,és sìrni kezdtem.Megfordultam az ellenkező irányba és futni kezdtem Harry felé.Amikor odaértem,szorosan odahùztam magam hozzá,és ő melegséggel töltötte meg a testemet.Fejem a mellkhasán pihent.Éreztem ahogy a szìve hevesen ver.
-Most miért bùjok oda hozzá?Hisz haragszom rá.Vagy nem?-gondoltam magamban.
-Meg tudsz nekem bocsájtani?-kérdzte ès kezével megsimogatta a hátamat,miközben továbbra is magához szorított.
-Szeretlek.-mondtam.
-Mi van?Mit mondtam?Elment az eszem?Én ezt nem akartam.-tettem fel magamban a kérdéseket.
-Èn is.-mosolygott,majd egy puszit lehelt az arcomra.
-Mielőtt félreértenéd,megjegyzem hogy azt a szòt csak barátilag szántam neked.-mondtam,ès ujjammal beleböktem a hasába.
-Ebből már nem jösz ki jòl.-mondta huncut mosollyal az arcán és elkezdett csikizni.
-Hagyd abba!Nagyon csikis vagyok.-mondtam mikor már a földön voltunk.
-Egy pusziért cserébe abba hagyom.-mondta fülig érő mosollyal az arcán.Abbahagyta,és én pedig odahajoltam hozzá hogy puszit adjak neki,de amikor már pár centire volt a szám az arcátòl,én kezdtem el csikizni.Erősebnek bizonyult mert könnyen lelökött magáròl.Rájöttem hogy ezt a csatát nem nyerhetem meg,ezért adtam neki egy puszit.
-Jézusom!Már 6 òra!-kiálltottam fel amikor az òrámra pillantottam.-Nekem mennem kell.-indultam el.
-Haza kísérlek.-mondta és utánam jött.Az egèsz utat végigbaromkodtuk,épp ezért hamar eltelt a hazafele ùt.Gyors megtanultam,aztán felnéztem a netre hogy mit írkálnak ròlam és Harry-ről.Voltak cikkek arròl  amikor kérdezgettek Harry-től.Képek,amikor a földön fetrengünk miközben csikizzük egymást,amikor Harry felkap, és ùgy fut hogy én a hátán vagyok,és persze a csòkot és a puszit sem hagyhatom ki a sorból.A twitteren ùj követőim lettek(köztük az 5 srác is).Kaptam pozitìv,illetve negatìv visszajelzéseket a csòkkal kapcsolatban,amit Harry-től kaptam.Voltak akik azt mondták hogy összeillünk,és hogy drukkolnak nekünk,viszont voltak akik a halálomat kívánták,de ez várhatò volt.Pròbáltam minnél több embert visszakövetni,és voltak olyanok akiket letiltottam.Lehajtottam a laptopom tetejét,és leindultam az étkezőbe,ugyanis apa vacsorázni hívott.
-Anya nem eszik velünk?-kérdeztem,amkor már a lépcső utolsò fokjain jártam.
-Azt mondta még nem éhes,meg amùgyis majd az àgyba viszem neki a vacsorát.-mondta egy mosollyal az arcán.
-Igazi ùriember vagy.Ùgy tűnik vannak jò oldalai is a lábtörésnek.-mondtam,ès én is egy mosolyt hùztam az arcomra.Egy kicsit beszèlgettünk Harry-ről mert apát nagyon érdekelte jogy milyen fiùval találkozgatok.Befejeztük a vacsit,és mind a ketten felmentünk anyuhoz hogy ne legyen egyedül.Ő is kikèrdezett Harry-vel kapcsolatban,aztán egy olyan másfél òra mùlva elmentem fürödni.Egy òrás áztatás után bebùjtam a pihe-puha ágyamba,fülemre raktam a fülesemet,és akkor zene be,világ ki.Amikor meguntam a zenehallgatást,előkaptam a laptopomat,és felnéztem twitter-re.Sok ùjabb èrtesìtésem volt,de egy vonta el igazán a figyelmemet.Harry írt:

"Egy csodálatos nap,egy csodálatos lánnyal. :) @EmilyParker .xx"

Visszaírtam neki:

"Egy csodálatos nap,egy csodálatos fiùval. :)
@Harry_Styles .x"

Egy csomòan írtak a bejegyzésem alá.Voltak akik szivecskéket és mosolygòs smile-kat írtak,de viszont találkoztam mérges,ès szomorù smile-kkal is.Kaptam több privát üzenet is,de csak egynek írtam vissza.Brenda Smith-nek hìvták a lányt akinek írtam.Nagyon szimpatikus.Kedves,aranyos,és vicces.Azt mondta hogy a One Direction lányok közül engem,és Eleanor-t bír a legjobban,de Perrie-t,és Danielle-t is nagyon szereti.Amikor ezt leírta akkor utàna néztem hogy melyik lány kinek a barátnője.Azt ugye tudtam hogy Danielle Liam barátnője,de most azt is megtudtam hogy Danielle táncos.Zayn Perrie-vel(aki mellesleg egy énekes)és Louis Eleanor-al alkotnak egy párt.Niall pedig egyedül van.Meg hát Harry is,ugyanis nem járunk,de nagyon csapja nekem a szelet,és hát bevallom,nem olyan rossz pasi.De nem fogom könnyen adni magam ennek a kis nőcsábásznak.Visszatérve Brendára.Elég jòl elbeszélgettünk,és neki köszönhetően jòl megismertem a fiùkat.Annyira beleméjültem a beszélgetésbe,hogy el is felejtettem megetetni Mickie-t.Gyors elintéztem az etetést,elköszöntem Brendátòl,ès máris álomra hajtottam a fejem,mivel holnap suli.
*másnap reggel*
Amikor megláttam a telefonom kijelzőjén az òràt,ami 09:23-at mutatott,rögtön kipattantam az ágybòl.
-Ahhj Apu!Miért nem ébresztettél?-kiabáltam le a földszintre.A néma csend azt bizonyìtotta hogy apu már elment dolgozni.Gyors elintéztem a dolgokat amiket reggel szoktam csinálni.Felöltöztem,egyszerű copfba fogtam a  hajam,egy kis szolid sminket tettem magamra,elköszöntem anyutòl,és indultam is a suliba.Olyan 10 òra előtt pár perccel értem be.Beültem a terembe és rögtön utánam ért be a tanár is.
-Miért nem voltál az első két òrán?Hosszù volt az éjszaka Liam-el?-kérdezte az egyik osztálytársam,amit a többiek hangos nevetéssel jutalmaztak.
-HAHAHA...A saját dolgoddal foglalkozz!-mondtam flegmán.Amikor vége lett a világ legunalmasabb matek òrájának,kimentem a folyosòra ès öt sráccal találtam szembe magam.Liam-èkkel.
-Sziasztok!Ti is ide jártok?-kérdeztem boldogan.
-Szia!Igen,ez az utolsò évünk.-mondta Zayn.
-Mi most megyünk a büfébe.-mondta Niall és hùzni kezdte mind az öt srác kezét.
-Èn még maradok egy picit beszélgetni Emily-vel.-mondta Harry.
-Te tudod...de megveszem az összes 220-as szendvicset!(az a sulinkban egy nagyon finom szendvics,ami 220Ft-ba kerűl..innen van a neve ;D)-mondta Niall,és elindult  a többiekkel a büfébe.
-Miről akarsz beszélni velem?-néztem kíváncsian a szép szemeibe.
-Van egy ötletem hogyan szabadulhatsz meg a rémálmodtòl.-mondta.

Sajnálom hogy csak most hoztam rèszt://...de nm nagyon volt időm írni..meg egy picit rövid is lett,de nem akartam sokáig késni a résszel...a cím nincs kiemelve,meg nm is színessel ìrtam a részt mert rossz a gépünk ès telòròl raktam fel.Sietek az ùj résszel h hétvégére meglegyen ;)
3 komi után lesz csak ùj rész!!!

             KOMIZZATOK!!

2013. február 24., vasárnap

Ùj rész

Nagyon nagyon nagyon sajnálom hogy ma nem hoztam részt...de még nincs kész :/...hétköznap vmikor lesz....
remélem nem haragszotok :(...sajnálom...

2013. február 17., vasárnap

4.rész

                                                  "Tetszel nekem"
Emily szemszöge:
-Emily!Kelj fel!Rosszat álmodtál.-rázogatta a vállamat Liam. 

-Liam.-mondtam,és hozzá bújtam.Olyan szorosan öleltem magamhoz mint még senkit.Sírni kezdtem.A könnyeim szaporán folytak le az arcomon,és az arcomròl Liam pòlòjára.Ölelése közben simogatta a hátamat.Ìgy nyugtatott. 
-Tudok neked valamiben segìteni?-nézett könnyekkel teli szemeimbe. 
-Csak szorìts magadhoz jò erősen.-kértem,és ő teljesítette kérésemet.-Olyan jò hogy itt vagy velem.Egyébként hogy kerülsz ide?-kérdeztem. 
-Te hívtál ide.-mondta. 
-Az álmomba is felhìvtalak hogy elmondjam hogy mi történt any......Az a része nem álom volt ugye?-néztem rá kétségbeesetten. 
-Sajnos nem.-simította végig mutatóujját az arcomon. 
-Hol van?Azonnal làtnom kell őt.-üvöltöttem. 
-A szobájába.Nincs komoly baja.Csak eltört a lába.-világosított fel Liam.Végig se mondta a mondatot de máris sprintelni kezdtem anyához.22 òra.Már biztos alszik.Halkan benyitottam a szobájába és puszit nyomtam karcolásokkal teli arcára.Amikor végeztem átsétáltam a szobámba és le ellenőriztem hogy működik-e a bunker.Működik.Nyugodtan kullogtam le Liam-hez. 
-Azt hiszem én most már megyek.-mondta. 
-Köszönöm.-mosolyogtam,és megsimogattam a vállát. 
-Szia!Jò éjt.-bùcsùzott. 
-Szia!Jó éjt.-ismételtem meg amit mondott.Nem volt energiám felöltözni,ezért ruhába bùjtam ágyba.Nehezen aludtam el.Nem tudtam kiverni a fejemből az àlmomat.Amikor nagy nehezen elaludtam,rögtön fel is keltem.Folytatòdott az álmom.A pasas még egy vágást ejtett rajtam,majd me...me...megerőszakolt.Borzalmas volt.Nem tudtam nem erre az álomra gondolni.Felültem az àgyba és csak gondolkodtam.Hogy verjem ki a fejemből ezt a borzalmat?El kell mesélnem valakinek.De nagyon nehéz beszélni ròla. 
-Holnap találkozok Harry-vel.-jutott eszembe.Muszáj kipihennem magam.Nem aludhatok el séta közben.Az volt az elalvási módszerem hogy Liam-en pörgetem az agyam.De sajnos nem jött össze.Mindig az a rész jutott eszembe amikor arra gondolok hogy soha nem csókolhatom meg Liam-et.Végül azzal a gondolattal aludtam el,hogy holnap sétálni megyek Harry-vel. Azt hiszem nem folytattam az álmomat.Legalàbb is nem emlékszem rá. 
-Emily!Gyere reggelizni!-üvöltött a konyhábòl apu. 
-Jò reggelt.-üdvözöltem amikor leértem a konyhába. 
-Jò reggelt kicsim.-mosolygott. 
-Mi történt tegnap anyával?-kérdeztem. 
-Elütötte két vadállat.-válaszolt a kérdésemre. 
-Jaj ne!Az álmomba is két hapsi ütötte el anyut.-gondoltam magamban. 
-De egyébként már börtömben vannak.-mondta apa.Nagyon megnyugtatott ez a mondat. 
-Megérdemlik.-mondtam haraggal megtelt hanggal,és beleharaptam a vajas-mézes kenyerembe.-Mennyi idő míg anya felépül? 
-6-8 hét.-válaszolt. 
-Ma megyek Harry-vel sétálni.Vagyis mennék.Elengedsz?-kéredszkedtem el. 
-Persze.De azért majd tanulni is fogsz.-kötötte a lelkemre apu. 
-Köszi.-mondtam és egy puszit nyomtam az arcára majd felfutottam a szobámba.Remélem ez a sèta majd segít elfelejtetni ezt a borzalmas álmot.A szekrény elé álltam és vagy hùsz ruhaösszeállítást készítettem az àgyamra.Végül ezt választottam:
 Hajamat pedig ilyen copfba kötöttem: 

Ès végül utolsò lèpésként egy kis szempillaspirált,és egy nagyon kevés alapozòt raktam magamra.Harry írt egy SMS-t(gondolom Liam-től van meg neki a számom)hogy 11:30-ra jön èrtem.Most 11:26 van.Akkor mindjárt itt lesz.Mihelyst levettem a tekintetem az òráròl,csöngettek is. 
-Szia apu!Majd jövök.-mondtam,és bùcsùzòul megpusziltam. 
-Szia Emily.-köszönt ő is,majd kimentem Harry-hez. 
-Szia!-köszöntem. 
-Szia!-mondta és megölelt.
 -Hova megyünk?-érdeklődtem. 
-Hova szeretnél?-kérdezett vissza. 
-Nem tudom.-nevettem.-Csak ùgy menjünk.Valahol majd ùgy is kikötünk. 
-Hàt oké.-mosolygott.-Hogy van anyukád? 
-Eltört a lába.De még nem sikerült beszélnem vele.-mondtam. 
-Az rossz.Akkor sok idő mìg felépül.-mondta,és én csak bòlintottam egyet.Èszre se vettük de már a parkban sétáltunk. -Együnk egy fagyit.-dobta fel az ötletet,felkapott és egy fagyis kocsi felé cipelt. 
-Benne vagyok,de a saját lábamon is oda tudok menni.-mondtam és elkezdtem rugkapálni a lábammal miközben a hátát ütögettem.Mintha meg se hallotta volna amit mondok.Tovább futott velem a hátán,de már tùlhaladt a fagyiskocsin.Nem tudom meddig futottunk volna ha nem botlik meg egy fa gyökerében,és nem esik rám.Mind a ketten megfagytunk és csak mélyen néztünk egymàs tekintetéba.Èn voltam alul,és mozdulni sem tudtam.Ahogy egy szél fuvallat jött felénk,finom illatát az orromba varázsolta.Nagyon tetszett a férfias illata.Ès az a parfüm.Leírhatatlan az az illat.Következő pillanatban màr közeledni kezdett felém,hogy ajkainkat összeérintse.De én arcomat elfordìtván megakadályoztam hogy forrò ajkait az én ajkaimhoz érintse. 
-Nem lehet.-mondtam,ès ellöktem magamtòl. 
-Mièrt nem?-nézett rám érthetetlenül.-Tetszel nekem. 
-De nekem más tetszik.-álltam fel és lesepertem magamròl a rámtapadt faleveleket.Amikor feltekintettem meglátta valakit,akit nem kellett volna.Az a férfi állt egy fának támasztva,a parkban aki az álmomban megkéselt,és megölte a macskámat.Minket bámult.-Hùzzunk innen.-mondtam,és elkezdtem ráncigálni a kezét,de olyan erős volt hogy nem bírtam megmozdítani. 
-Miért?-nézett rám furán. 
-Mert.Harry...légyszíves...menjünk innen.-kértem,és éreztem ahogy legördül egy könnycsepp az arcomon. 
-Mi a baj?-nézett rám aggòdòan,és letörölte könnycseppemet az arcomròl. 
-Kérlek Harry.Menjünk innen!-kértem továbbra is,és végre beteljesìtette kérésemet.Hátranéztem és az az ember egyre közelebb jött hozzànk.-Meg fog ölni minket.-mondtam ès már szinte sírtam. 
-Ki fog megölni minket?Te miről beszélsz?-kèrdezte. 
-Hát ő.-mondtam és arra a férfire mutattam aki egyre közelebb van hozzánk.Mire ő megfordult. 
-Emily.Nincs itt senki.Üres az egész park.-mondta,de szavai nem nyugtattak meg,mert még mindig làttam őt. -Pedig ott van.-mondtam,és ùjra a fickòra mutattam. 
-Èn nem látok senkit.-mondta.Szavai kezdtek nyugtatòan hatni rám.Most már biztos vagyok benne hogy csak hallucinálok. 
-Már én se látom.-mondtam,hogy ne nézzen hülyének.De még mindig látom őt.Elmondom neki.Elmondom neki az álmomat.Meg akarok szabadulni tőle örökre.
-El mesélhetek neked valamit?-néztem rá és elindultunk egy pad felé,hogy leüljünk. 
-Nyugodtan.-mondta.Örültem hogy meg fog hallgatni. 
-Tegnap nagyon rosszat álmodtam.Két alak betört hozzánk és kiakartak rabolni minket.Kiderült hogy szándékosan elütötték az anyámat.Èn felbùjtam a padlásra,és felakartam hìvni a rendőröket,de nem volt térerő.Ezért átutottam a szobàmba hogy elbùjjak as bukimba ami a szekrény mögött van.De a szekrény felborult.Meghallotta a pasas és feljött èrtem.De én elbántam vele,egy kis időre.Ugyanis amikor a fürdőbe futottam elkapott.Megkötözött,az ölembe rakta az általuk meggyilkolt macskámat.Megkéselt.Ès ami azután jött....az borzalmas volt....-értem az álmom végére,de nem tudtam kimondani.A könnyeim ùgy folytak mint a patak.Magához ölelt,és akkor eszembe jutott Liam tegnapi nyugtatò ölelése.Liam-re gondoltam,amikor Harry melegìtett szoros ölelèsével.Aztán rájöttem,hogy el kell felejtenem Liam-et.Visszacsöppentem a valòsàgba,és mélyen magamba szippantottam Harry csodás illatát. 
-Nekem elmondhatod.Rám mindig szàmíthatsz.Szeretlek.-sugta a fülembe,és édes puszit lehelt a nyakamra. 
-Me...me...megerőszakolt.-nyögtem ki remegő hangon.

Remélem mindenkinek tetszett :D...3 komi után jön az 5. rész...de az majd csak jövő héten lesz(terveim szerint)..komiba megírhatnátok hogy ki mit gondol arról hogy Emily csak álmodta azt az egészet...hogy jó hogy csak álmodta,vagy igaznak kellett volna ínom..szóval...KOMIZNI ÉR :DD

3.rész


                                            Egy igazi rémálom


Emily szemszöge:
Arra várt hogy valamit válaszoljak,de én a földet bámultam.Végül megszólaltam.
 -Tudom.-nyögtem ki hosszas gondolkozás után az egyszerű választ. 
-Mégis mióta?Miért kérdezted meg a nevemet ha ismersz?Miért....-tette fel felháborodottan a kérdéseket de közbe vágtam.


 -Mert akkor még nem tudtam.-kiabáltam.-Tegnap amikor telefonáltunk azért raktam le olyan hamar a telefont mert anya észrevette hogy az internet tele van a közös képeinkkel.Rád kerestem,és így tudtam meg ki is vagy valójában.Tök szarul érzem magam hogy 2 napja még nem is tudtam hogy van olyan együttes hogy One Direction,most meg pár perce velük ettem,filmeztem,és "Felelsz vagy mersz?"-eztem. 
-Tudod hány lány irigy most rád?-nézett rám egy cuki mosollyal amitől teljesen elolvadtam. 

-El tudom képzelni.-nevettem. 
-Sajnálom hogy kiabáltam veled.-kèrt bocsánatot. 

-Én is kiabáltam...én is sajnálom.-mondtam. 
-Gyere ide.-nyújtotta ki a karját.Odamentem hozzá és szorosan megöleltem.Belefúrtam az arcomat a mellkasába és így voltunk egy ideig. 

-Danielle nem fog haragudni ezért az ölelésért?-bújtam ki a karjai közül. 
-Tudod hány lányt ölelgetek naponta?Meg hát te a barátunk vagy nem?-villantott felém egy mosolyt.
 -Bárcsak több lenne köztünk mint barátság!-gondoltam magamban,és szomorùan a földre tekintettem.-De...persze...azok vagyunk...barátok.-mondtam. 

-Valamivel megbántottalak?-tette fel kedvesen a kérdést. 
-Dehogy!Nem!örülök hogy a barátotok lehetek.-mosolyogtam.-Nekem mennem kell.Jòl éreztem magam veletek.Szia!-bùcsùztam. 
-Én is veled.Szia!-mondta,majd elindultam hazafelé.Sok mindenen gondolkodtam.Mit szòlnak majd ehhez a barátsághoz azok,akik utálnak?Mit szòlnak majd a rajongòk ha megtudják hogy tetszik Liam?Nem,nem,nem és nem!Nem tudhatják meg hogy tezszik Liam.Most azonnal el kell ezt felejtenem.Nem akarom tönkre tenni Danielle és Liam kapcsolatát. 
-Sziasztok!-köszöntem amikor beértem a házba.Nem kaptam választ.Ezek szerint nincs itthon senki.Lefeküdtem a kanapéra pihenni egy kicsit.Megszomjaztam,ezért elindultam a hűtő felé hogy igyak egy pohár narancslevet,de megakadt a szemem egy cetlin.Ez állt rajta: 

Szia Emily! 

Amikor ezt a levelet a olvasod már valòszìnűleg a korházban leszünk.Hìvj fel. 
              Puszi:Apa 
-Mivan?Anya korházba került?-mondtam és elkezdtem tárcsázni apa számát.Azt hittem kitépem a hajam amikor meghallottam hogy apu telefonja a konyhapulton rezeg.Nem hiszem el.Miért hagyta itthon a telefonját ha azt kérte hogy hìvjam fel?Ezt nem bírom tovább.Meg kell tudnom mi történ anyával.De hogy derìtsem ki hogy melyik korházban van?Felhìvom anya telefonját,hátha apánál van. 
-Szia Emily.-szòlt bele apa. 
-Elárulnád hogy mi a baja anyának?-üvöltöttem a könnyeimmel küzdködve. 
-Semmi komoly.Otthon beszélünk.Puszi.-mondta és lerakta a telefont.Nagyszerű.Az a legegyszerűbb ha itt hagy a vonal túloldalán ùgy,hogy nem is tudok semmit.Elütötte egy autò?Valamilyen betegsége van?Ha elütötte volna egy autò az komoly lenne.Azt hiszem.Mondjuk vannak filmek amikben könnyen megùsznak autòbaleseteket.Meddig kell vajon itt ülnöm,vagyis feküdnöm a kanapén tudatlanul?Elhatároztam hogy felhívom Liam-et hogy mi történt anyával,vagyis hogy történt vele valami.De megzavart egy hang. 
-Hol lehet a lány?-kérdezte egy fickò amint belépett a házunkba. 
-Valòszìnű az anyjánál a korházban.Hisz elütöttük.Minden a terv szerint halad.-hallottam egy másik férfi hangját.Ez most komoly vagy csak álmodom?Az anyámat elütötte két barom,ráadásul direkt,a házunkat most valőszìnűleg ki fogják rabolni.Ès mi lesz ha megtalálnak?Hova bùjjak? 
-A padlásra.-motyogtam halkan,miközben lefolyt egy könycsepp az arcomon.A telòmat is vittem,hogy fel tudjam hívni a rendőrséget.Elindultam a padlás felè és véletlen ráléptem macskám játékegerére,ami cincogò hangot adott ki.2 másodperc mùlva ott is termett Mickie,a macskám. 
-Mi volt ez?-kèrdezte az egyik fazon. 
-A konyhábòl jött.-mondta a másik,és elkezdett közeledni abba a helységbe ahol én vagyok,azaz a konyhába.Csöndben elkezdtem futni a padlás felé. 
-Csak ez az idiòta macska volt.-mondta és belerúgott az èn kis kedvencembe. 
-Hagyd azt a dögöt.Nem azért fizettek nekünk hogy megöld a macskát.Ki kell rabolni őket!Csak ennyire kértek minket.-kiabálta a pasas az emeletről.Ki fogadta fel őket?Lenne pár tippem.De az első számù gyanusított,az Janet Hamson.Épp a rendőrség számát tárcsáztam amikor észre vettem hogy nincs térerő. 
-Most mégis mihez kezdjek?-mormogtam az orrom alá,és a könnycseppeim egyre gyorsabban követtèk egymást.Már este 9 òra és nem tudom hogy mit csinál eddig ez a két majom a házunkban,de még mindig hallom ahogy járkálnak,és időnként egymáshoz szòlnak.Azt meg persze végkép mem tudom hogy miért vannak a szüleim ennyi ideig a korházban,ha anyának nincs semmi komoly baja.Majd rájöttem,miért nem jöttek még haza.Anyának valami komoly baja van,és apa csak megakart nyugtatni.Fel kell hívnom a rendőrséget.Ezeknek az embereknek,akik elgázolták az anyámat,és most épp kirabolnak minket,börtönben a helyük.Folyamatosan pörgött az agyam a lehetőségeken,hogy hogyan beszélhetnék a rendőrökkel.Pár perccel később megütötte a fejemet a megfelelő ötlet.Ha jòl hallom az a két fazon most épp a ház másik felében van.Ha lelökök egy cserepet az udvarra,akkor az eltörik,és a betörők kimennek az udvarra hogy mi,vagy ki adta ki azt a hangot.Ameddig kint vannak,addig én elfutok a....a....a....hova fussak utána?Tudom.Règebben apa kicsikoromban épített a szobámba egy kis bunkit.Azt lehetetlen észrevenni.Régebben amikor a barátnőim nálunk voltak,soha nem vették észre.Most jelen pillanatban a szekrényem mögött van.Régen nem takarta semmi.A szobám tapétája pöttyös.Az egyik pötty egy kis gomb,amit ha megnyomunk,kinyìlik egy kis ajtò.Lehet hogy kicsit szűkös lesz,de egy kis ideig kibírom odabent.Elkezdtem mozgatni az egyik cserepet,ami kis idő mùlva le is zuhant.A màsik oldalon is kilöktem egyet,de az nem a földön landolt hanem az egyik hapsi fején.Nem ìgy akartam de ez ùgy tűnik hatásosabb.A másik emberke nagyon el van foglalva azzal,hogy kijòzanìtsa társát.Elkezdtem sprintelni a szobám felé.Levettem a cipőmet hogy ne hallják a lépteimet.Be is értem a szobámba és eltoltam a szekrènyt,pontosabban nem toltam el,mert felborult.Akkora zajt csapot hogy az egész ház belerezzent.Lépteket hallottam a lépcső felől.A szìvem a torkomban dobogott.Elkezdtem olyan gyorsan nyomkodni a gombot,amely a titkos ajtòt nyitja,amilyen gyorsan csak tudtam.Nem nyìlt,de a szobám ajtaja igen.Az én kisírt szemem,a kétségbeesett tekintetem,és az ő mogorva,mély nézése találkozott egymàssal.Összekuporodva görnyedtem a földre és sírtam.Liam-re gondoltam.Eddig is tudtam hogy soha nem érezhetem édes csòkjait az ajkaimon,de most aztán minden remèny szertefoszlott.Valahogy meg kellett vèdenem magam.A mellettem lévő parfümöt fogtam,és erőből a fejéhez vágtam,és ő pedig a földre esett.Feláltam és futni kezdtem.A fürdőszoba ajtòba kulcs van ezért oda futottam,hogy magamra zárjam az ajtòt.Olyan 5 méterre lehettem a fürdőtől amikor valaki megragadta a bokàmat,és a földre rántott.Torkom szakadtábòl üvöltöttem.Leragasztották a számat,és egy székhez kötöttek.Elsötétült minden amikor egy kendőt kötöttek a szememhez.Az ölembe raktak valamit.Tapintgatni kezdtem hogy mi lehet az.Valamilyen szőrős valami volt. 
-Mickie.-boldogan kiáltottam fel,amikor felismertem házi kedvencem selymes szőrét.Az arcomhoz emeltem hogy puha bundája boldogsággal töltsön el.Vér szag csapta meg az orromat.Ezek megnyùzták a macskámat.Megölték.Végeztek vele.Ficánkolni kezdtem és a szék felborult.Oda kùsztam a konyhához hátha találok valamit amivel szétvághatom a kötelet,ami a csuklòmon feszül.Előtte az asztal lába segìtségével leszedtem a fejemről a kendőt.Ùjra látok.Az első tárgy amit megpillantok egy kés,amit a pasas tartott felém.2 vágást ejtett rajtam.Egyet a nyakamon,és egyet a hátamon.Az égető,fájdalmas èrzés miatt felkiáltottam.


Ez lenne a 3. rész :D...és a meglepi az nem más miiiiiint :D
*dobpergés*
Ma felrakom a 4.részt ;)..vagyis van 1 feltétel...:/..CSAK AKKOR TESZEM FEL MA HA MEGVAN A 3 KOMI!!!És mivel már meg van írva a 4. rész..ezért rögtön felrakom,amint megvan a 3 komi ;)
Komiba megírhatnátok hogy kinek mi a tippje Emily-vel kapcsolatosan..hogy szerintetek mi fog történni vele :)
Puszi:~Lorii

Meglepiiii ;)

Sziasztoook!! Ma délután fogom felrakni az ùj részt :DD...és lesz egy meglepetésem is ;)...de az most titok ;))...remélem örültök majd a meglepinek :DD... Komiba várok ötleteket hogy mi lehet a meglepiiii :D ja ès végre felfedem becses nevem ;) Puszi: ~Lorii

2013. február 11., hétfő

2.rész

Nem a leghosszabb rész:/..próbálok majd ennél hosszabb részeket hozni..de azért remélem tetszeni fog :)...ja és köszönöm azt az egy szem rendszeres olvasót♥..nem bánnám ha többen is feliratkoznának rendszeres olvasónak ;)                                                    


                                                         A vallomás


Emily szemszöge:

*másnap reggel* 
-Kicsim.Ha nem akarod pizsamában fogadni Liam-et,akkor szerintem kelj fel.-ébresztgetett nyugodt hangon anya. 
-Mennyi az idő?-nyùjtòzkodtam. 
-9 óra.-Hùzta fel a redőnyömet. 
-Jézusom.-ugrottam ki nagy lendülettel az ágyambòl és lesiettem reggelizni.Gyorsan magamba pakoltam a pirìtòst és a meleg teát majd felmentem öltözni a szobámba.Hosszas gondolkozás után ennél a ruhánál döntöttem:



Nem sokkal elkészülésem után csengettek is. 
-Jò reggelt Emily!-nézett rám mosolyogva Liam amikor kinyitottam az ajtòt. 
-Jò reggelt Liam!-üdvözöltem.-Gyere be amìg felveszem a cipőmet. 
-Rendben.-jött be a lakásba.-Nagyon szép házatok van. 
-Köszi.-néztem fel rá.-Mehetünk? 
-Igen.-válaszolt.-Viszlát Mrs.Parker. 
-Szia anyu.-nyomtam egy puszit anya arcára. 
-Sziasztok.-integetett anya. 
-Hogy van a fejed?-érdeklődött. 
-Jòl van a fejem.-nevettem.-Honnan szerezted meg a számom? 
-Titok.-mondta 
-Ohhh...-nevettem. 
-A haverjaim kicsit hülyék de ne ijedj majd meg tőlük.-mondta. 
-Félnem kéne?-néztem rà.
 -Azt hiszem igen.-nevetett. Amikor befordultunk az utcába elég nagy hangzavart hallottunk.Ránéztem és ő csak ennyit mondott:"Egy vak is eljutna a One......vagyis a Liam ès barátai rezidenciára" 
-Szòval a haverjaid felelősek ezekért a hangokért.-esett le.
 -Louis....ne edd meg a répát Niall leveséből!Harry...ne rakd azt a kanalat Liam ágyába,és vegyél fel valami ruhát!Nem akarok a nemi szerveddel szemezni!Zayn...kijönnél a fürdőszobából?Pisilnem kell,kint is van tükör.Niall...ne edd meg az utolsò szendvicset!Nekünk is hadj!Ahhj...hol van már Liam?Nem bírom velük tovább.-hallottuk egy lány hangját Liam-ék házábòl. 
-Szia szerelmem!-jött oda Liam-hez egy lány,gondolom az ő hangját hallottuk. 
-Szia Dani!-csòkolták meg egymást. 
-Szia!Emily Parker vagyok.-nyújtottam felé a kezemet. 
-Szia!Én meg Danielle Peazer,Liam barátnője.-nézett rám bájos mosollyal,majd kezet ráztunk. 
-Szia Emily!-köszönt kórusban a 4 srác. 
-Louis vagyok. 
-Én meg Niall. 
-Èn Zayn. 
-Én pedig Harry.-mutatkoztak be egyenként. 
-Sziasztok!-mosolyogtam. 
-Van barátod?-kérdezte a göndör,ha jòl emlékszem Harry-nek hìvják. 
-Öhm...nincs.-mondtam,és félénken Liam-re néztem. 
-Mi lenne ha megnéznénk valami filmet,azután meg kaja közben dumálnánk és jobban megismernénk egymást?-dobta fel az ötletet Zayn. 
-Nekem oké.Neked Emily?-kérdezte Louis. 
-Megfelel.-mondtam,ès elindultunk a nappaliba.Megnéztünk egy vìgjátékot és mentünk is ebédelni. 
-Hány éves vagy?Mi a kedvenc kajád,színed?-tette fel sorba a kérdéseket Niall. 
-18,a pizza,kék.-mondtam. 
-Mindig ilyen csöndes vagy?-kérdezte Louis. 
-Ha jobban megismerlek titeket akkor majd megtudjátok hogy milyen sokat szoktam beszélni,hogy milyen perverz vagyok,és hogy milyen hülye vagyok.-nevettem. 
-Tiszta én.-mosolygott rám Harry és én is viszonoztam. 
-Hány barátod volt eddig?Mennyi ideig tartott a leghosszabb kapcsolatod?-kérdezte Harry. 
-3 barátom volt eddig,2 évig.-mondtam. 
-Mi lenne ha üvegeznénk?Ùgy sokkal jobb.-mondta Niall. 
-Benne vagyok.-álltam fel az asztaltòl és a többiek után mentem,de Harry visszarántotta a karomat. 
-Nem lenne kedved eljönni velem holnap valahova?Kajálni...vagy sétalni?-kérdezte Harry.
 -Öö....szívesen elmennék veled sétálni.-válaszoltam hosszas gondolkozás után. 
-Akkor ezt megdumáltuk.-mondta és rám kacsintott.A többiek már körbe ültek és ránk vártak. 
-Ki kezdi?-kérdezte Zayn.-Emily kezd te!-lökte elém az üveget,ami pörgetésem után Liam-re mutatott. 
-Felelsz vagy mersz?-kérdeztem. 
-Felelek.-mondta. 
-Miért védtél meg pénteken?-tettem fel a kérdést. 
-Két ok is volt rá.Az egyik az hogy utálljuk Janet-et...a màsik meg az hogy szimpatikus vagy nekem.De persze csak barátilag.-kacsintott rám Liam majd Louis-ra pörgetett. 
-Felelsz vagy mersz?-kérdezte. 
-Merek.-mondta büszkén. 
-Dobd ki Kevint az ablakon!Mu-ha-ha-ha!-hajtott végre egy gonosz röhögést Liam. 
-Neeem.Nem teheted ezt velem.Ilyen könnyen nem szabadultok meg Kevintől.Amìg én jelen vagyok köztetek addig Kevin is jelen lesz.-mondta Louis de a többiek már fetrengtek a röhögéstől én meg azt se tudom ki az a Kevin....látták az érthetetlenséget az arcomon ezért aztán mondták hogy Kevin az egy galamb. -Vagy megcsinálod Lou...vagy vetkőzöl.-mondta Niall.Ki se mondta a mondatot de Louis már is levette a pulcsiját,végül pörgetett és rám mutatott az üveg. 
-Felelsz vagy mersz?-kérdezte. 
-Merek.-mondtam. 
-Csòkold meg Harry-t.-adta a feladatot Louis,majd összenéztek Harry-vel.Mint ha összebeszéltek volna. 
-Nem lehet egy puszi?-kérdeztem. 
-Szájra puszi.-alkudozott Louis. 
-Két arcra puszi.-próbáltam enyhíteni a feladaton. 
-1 szájra puszi és 1 arcra puszi.-mondta Louis. 
-1 szájra puszi.-mondtam. 
-2 szájra puszi.-nehezített a dolgomon Lou. 
-1 szájra puszi és 1 arcra puszi-vitatkoztam. 
-3 szájra puszi.-mondta Louis.Rájöttem hogy nem járok jòl ha alkudozni kezdek Lou-val de azért bepróbálkoztam még 1 lehetőséggel. 
-2 szájra puszi...meg egy arcra puszi.-néztem Harry-re. 
-2 arcra puszi és 1 csòk.-nézett rám büszkén Loui. 
-Meddig akarjátok ezt folytatni?Csòkot akarok és 2 puszit.-nyavalygott Harry. 
-Na jó.Legyen karácsonyod nyár elején.-adtam be a derekamat és odamentem Harry-hez.
 -Először a puszikat kérem.-mutatott két oldalra az arcán.Adtam neki egyet balra is meg jobbra is.Na és most jöhet a csòk egy olyan sráccal akit alig ismerek.Közeledni kezdtünk egymáshoz.Forrò lehelete égette az arcomat,és amikor ajkaink összeértek ugyanolyan ègető érzést és bizsergést éreztem az egész testemen.Szétválasztottuk ajkainkat és a többiek nagy "Hù"-zásba kezdtek. 
-Ezt még megbánod Louis.-néztem rá szùròs szemmel.Én pörgetek.Danielle-re mutatott az üveg. 
-Eljött a bosszù ideje.-gondoltam magamban. 
-Felelsz vagy mersz?-kérdeztem remélve hogy merni fog. 
-Merek.-adta az általam várt választ Dani. 
-Dobd ki az ablakon Kevint!-mondtam és kinyújtottam Louis-ra a nyelvemet. 
-Neeem.Ez túl keserű bosszú.Harry jössz nekem kettővel.-mondta Loui. 
-Miért is?-kérdezte Harry. -A csókért,meg hogy miattad fog kirepülni a az ablakon Kevin.-nyafogott Louis. -Kevin nem is tud repülni.-nevetett Zayn. 
-Galamb és nem tud repülni?-kérdeztem érthetetlenül. 
-Kevin az nem igazi galmb.-nevettek a többiek. 
-Na hol az a galamb?-kérdezte Danielle. 
-A kanapén.-válaszolt Niall. Amikor Danielle kidobta az ablakon Kevint Louis rögtön kiszaladt érte és mi meg közben fulladásig röhögtük magunkat. 
-Szegény Kevin.Ezt soha nem fogja elfelejteni.És én sem.-mondta Loui amikor visszaért. 
-Azt hiszem nekem most már mennem kéne.-álltam fel. 
-De kár.Haza kísérlek.Úgy is mondanom kéne neked valamit amiről tudnod kell.-mondta Liam. 
-Rendben.-mondtam.-Sziasztok. 
-Sziasztok srácok!Majd jövök....szia szerelmem.-csókolta meg Dani-t. 
-Sziasztok.-köszönt mindenki. 
-Na mi az amit mondani akarsz?-kérdeztem amikor kiléptünk az utcára. 
-Nem tudsz rólam egy nagyon fontos dolgot.....a világ egyik leghíresebb fiú bandájának az egyik énekese vagyok.Louis-al,Harry-vel,Niall-el ès Zayn-el a One Direction tagjai vagyunk.....-mondta és én csak néztem,mintha erről nem is tudnék.


                                           3 komi és 30 megtekintés után hozok új részt!! :)
                                                         SOK KOMIT!!!

2013. február 9., szombat

:/

Sziasztok! :) Nem értem hogy miért van az 1. részre 38 megtekintés:/,az előtte lévő bejegyzésre 80 körül...a szereplőkre pedig több mint 130...épp ezèrt..akinek tetszett az 1.rész az ajánlja ismerőseinek hogy minnél hamarabb részt tudjak hozni,hisz ùgy döntöttem h csak 50 megtekintés után fogok részt hozni....sajnálom :( Puszi :*

2013. február 2., szombat

1.rész



 A találkozás







Emily szemszöge: 

Ez a nap is ugyan úgy indult mint a többi hétköznap.Korán keltem.Miután elkészültem reggeli teendőimmel,azaz fog mosással,öltözéssel,tusolással és haj vasalással,elindultam a suliba.Régebben számoltam hogy hányan vágnak sértő megjegyzéseket a fejemhez suliba menet,de most már meguntam.A suliba épp a szekrényem felé vettem az irányt,amikor odajött hozzám az igazgató lánya. 
-Tán elfogyott a sminked cica baba?-kérdezte flegmán Janet(az igazgató "pici" lánya).Gondolkodni kezdtem hogy miért is kaptam ezt a megjegyzést,majd leesett hogy elfelejtettem kisminkelni magam.Nem szokásom ilyen dolgokat elfelejteni.Még nem fordult velem elő hogy smink nélkül mentem emberek közé.
 -Sokkal jobban néz ki ő smink nélkül,mint te 10kg alapozóval.-állt mellém egy srác.Janet nem viselte el az oltást amit kapott,pláne hogy a fél gimi hallotta,ezért fogta magát,felhúzta az orrát és elviharzott.
 -Szia!Pfù..nem tudom mit mondjak.Te vagy az első diák aki azután az eset után mellém állt.Megtudhatom a nevedet?-kérdeztem izgatottan.
 -Szia!Liam Payne vagyok.-nézett rám furán a srác.A becsengő után elköszöntünk egymástól,és ő balra,én pedig jobbra vettem az irányt a tanterem felé.
 -Milyen lesz egy év után újra egy fiú ágyába bújni?-kérdezte tőlem egyik osztály társam amikor beléptem a terembe.
 -Milyen színű lesz a képed ha beverem?-vágtam vissza. 
-Mrs.Parker!Kérem foglaljon helyet!Beírom az 5 perces késését.-mutatott a helyemre a tanár nő.
 -Rendben Mrs.Grim.-ültem le végül. 
-Nos,akkor jöjjön egy felelő a táblához.Legyen mondjuk....Mrs.Parker.Biztos azalatt az 5 perc alatt a történelem könyvét bújta.-nyomott nagy poént a tanár,amit "nagyon" viccesnek tartottam.
 -Nem.Szex időpontot egyeztetett Liam-mel.-vágott egy még hatalmasabb poént a pad társam amin a többiek szétköhögték magukat.
 -Kérem mellőzzük az ilyen beszólásokat.-szòlt rá a tanár nő. 
-Miről is tanultunk az előző órán kedves?-fordult felém Mrs.Grim.Nem is tudom mit kérdezett,Liam-en járt az eszem.Jobb oldalról hallottam egy "választ" amit nem kellett volna elismételnem.
-Micimackò.-vágtam rá.Csak egy szó,és egy egyessel lettem gazdagabb.Még további ehhez hasonló támadások értek a nap folyamán,mint mindig.Viszonylag hamar végeztem a suliba mert csak 5 órám volt.Hazafele valami koppant a fejemen,pontosabban egy kavics.Mögöttem sétáló 3 fiú volt a felelős a repülő dologért. 
-Mikor lesz olyan napom amikor senki nem fog basztatni,amikor nem kell azon gondolkodnom hogy mi lesz a következő tárgy ami a fejemen fog koppanni.Mikor hagytok végre békén?-üvöltöttem,de amikor a mondat végére értem sírni kezdtem.Hátat fordítottam nekik és elkezdtem futni.Nem néztem hogy merre megyek.A könnyektől homályos volt minden.Megálltam kifújni magam és amikor végeztem hátra dobtam a hajam mert az egész előre csúszott. A szívás csak az volt hogy amekkora lendülettel fölhajoltam,ugyanazzal a lendülettel estem a földre.Ugyanis lefejeltem a felettem lévő fa ágat. 
-Emily!-hallottam ahogy egy ismerős hang siet felém. 
-Emily jól vagy?Nem esett bajod?Uhh...neked vérzik a fejed.-Vett elő egy kis rongyot a zsebéből és a sebemhez szorította. 
-Szia Liam!Megint jókor jöttél.-mosolyogtam rá.
 -Remek!Tudod ki vagyok.Ezek szerint nem súlyos a sérülésed.-tartotta továbbra is a rongyot a fejemhez. 
-Erre laksz?-kérdeztem.
 -Igen.Egy pár haverommal,pontosabban néggyel.Haza kísérlek.-segített felállni.
-A haverjaid is biztos olyan jó fejek mint te.És köszi hogy haza kísérsz.-indultunk el.
                                                                       *** 
-Még egyszer köszi hogy haza kísértél.-néztem a szép barna szemeibe.
 -Igazán nincs mit.-mondta,és megölelt.Nem számítottam arra hogy meg fog ölelni.De azért nem mondhatom hogy nem esett jól.
 -Ne segítsek bekötni a sebedet?-tette fel a kérdést udvariasan.
 -Nem kell köszi.-ráztam meg a fejem.
 -Értem.Hát akkor majd hétfőn találkozunk.-bùcsùzott.-Szia! 
-Szia!-ismételtem meg amit mondott. 
-Sziasztok!-üvöltöttem el magam amikor beléptem a házba.
 -Szia kicsim!-jött felém anya.Igen,attól még hogy nem ők a vér szerinti szüleim,attól még ugyan úgy nézek rájuk,mintha az igazi szüleim lennének.
-Te vérzel.Ki bántott màr megint?-nézett rám aggodò szemekkel. 
-Egy fa.-röhögtem ki magam. 
-Szerencsére nem súlyos.Ezt én is le tudom kezelni neked.-mosolygott.

Liam szemszöge:
 -Sziasztok skacok.-köszöntem a többieknek.
 -Szia Liam.Várjuk a magyarázatot.Miért késtél.Miattad nem lehetett még popcorn-t csinálni.-duzzogott Niall.
 -Találkoztam egy lánnyal.... 
-Szóval találkoztál egy rajongóval.-javított ki Louis. -Szerintem nem rajongó.Nem adta semmi jelét és Loui ne vágj bele a mondandómba.-néztem szùròs szemmel Lou-ra.
-Mindent elmesélek az elejétől.Amikor beértem a suliba hallottam ahogy Janet leszólt valakit mert nem volt kisminkelve,ezért.... 
-Jajjj de utálom azt a kis kígyót.-mondta dühösen Harry. 
-Skacok ne szakítsátok félbe.-szóltam rá a többiekre.-Na szóval...odamentem ahol történt ez a kis incidens és beszóltam Janet-nek,és ő pedig elsietett a helyszínről.Aztán leesett hogy ez a lány Emily Parker.Tök jó fej csaj.Megkérdezte hogy hogy hívnak.Innen gondoltam hogy nem Directioner.Elköszöntünk és mentünk órára. -Az az a lány aki lefeküdt Janet pasijával?Aki árt Janet-nek azt szeretjük.-röhögött Niall. 
-Igen.De még nem fejeztem be.Amikor indultam ide megláttam hogy Emily a földön ül és a fejét fogja.Vérzett is de nem volt komoly baja.De azért hazakísértem.Ezért késtem.Ja és amikor említettem neki hogy 4 haverommal élek akkor mondta hogy biztos jó fejek lehettek.-fejeztem be a mesét.
-Akkor tuti nem Directioner a csaj.Liam Payne+4 haver...ha ebből nem esett le neki akkor nem hogy nem Directioner de még nem is hallott rólunk.-állapította meg Zayn. 
-Nem akarod elmondani neki hogy ki is vagy valójában?-kérdezte Louis.
 -Majd ha eljön a megfelelő pillanat.-mondtam. 
-Az lenne a legjobb ha elhívnád ide.Szívesen megismerném.-dörzsölte össze a tenyerét Hazza.
 -Hàt azt gondoltuk Harry.-nevetett Zayn.
 -Akkor szombatra áthívom.-mondtam. 
-Király.-motyogta magának Harry,amin kitört a nevetés.Remélem hogy Emily el tud jönni szombaton,és azt is,hogy a srácok jól érzik majd magukat a társaságában.Úgy döntöttem felhívom,és megkérdezem rá-e ér.Kicsöng. 
-Itt Emily Parker.-vette fel a telefont. 
-Szia Emily.-köszöntem.
 -Ohh...szia Liam.-mondta boldogan.Ezek szerint örül nekem. 
-Csak azért hívtalak hogy nem-e lenne kedved szombaton eljönni hozzánk,és megismerni a haverjaimat?-kérdeztem.
 -De.Szívesen megismerném őket.-mondta. 
-Holnap hányra menjek érted?Mondjuk....10-re?És akkor nálunk ebédelnél.-mondtam,remélve hogy jó neki. 
-Oké.Nagyon várom.Szia!-tette le gyors a telefont ami számomra érthetetlen volt. 
-Fiúk.Van egy jó hírem.Emily rá ér holnap.-sasszéztam le a lépcsőn. 
-Jupiiii.-ugrándozott Harry mint egy ovis.Elég vicces volt.

Emily szemszöge:
 Le kellet tennem gyors a telefont mert anya a géphez hívott hogy ezt látnom kell.Bejelentkezve hagytam a twitter-em,és anya meglátott egy képet amin én és Liam megöleljük egymást.Tele volt az internet.Mindenhol ehhez kapcsolatos képek és beszélgetések voltak.A beszélgetésekből kiderült hogy nem én vagyok a fő főszereplő a képen,hanem Liam.Elkezdtem gondolkodni hogy Liam ki is valójában.Az első amire gondoltam hogy az egyik menő a suliba.Nem,az nem lehet.Akkor se kéne hogy több ezren róla beszéljenek.Valami sportoló...vagy esetleg valamilyen sztár.Egyre jobban kezdett érdekelni a dolog.Beírtam a nevét a google-ba.Rengeteg képet adott ki róla.Volt ahol 4 fiúval volt együtt,abból lejött nekem hogy biztos ők a lakó társai.Viszont ami megmagyarázott mindent,az ez a kép volt: 





Liam egy énekes,aki egy öt tagú fiú bandának az egyik tagja.Telt házas koncertek,2 album,reklám,3.helyezés az X Faktorban.Bakker hogy én mekkora hülye vagyok.Ezért nézett rám olyan furán amikor megkérdeztem hogy hogy hívják.Azon gondolkoztam hogy elmondjam neki hogy tudom ki is valójában,vagy várjam meg míg ő teszi meg.Végül a második verziónál döntöttem. 




Ennyi is lenne az 1.rész...remélem mindenkinek tetszett ;)
Ha valami nem tetszik akkor nyugodtan írjátok meg komiba és próbálok rajta javítani :)...
De persze azok is komizhatnak akiknek tetszett...hisz a jó komik láttán hamarabb kedvem lesz új rész írásához :D
                                                         SOK KOMIIT!! :D